Zeneelmélet

Hangjegyek, dallamok, hangszerek

» 2006.06.27. 23:27

[quote]Lacus_Clyne
Hogy hívják azt a zenét, klasszikus, a dallamát ismerem? pararararammm papa-papa pararararammm papa-papa pararararammm papa-papa pararararammm papa-papa pararararammm papa-papa pararararammm papa-papa pararararammmm pararammmm pararamraramrara-rarara pararararam pararararam pararamram pararamra... papa-papa magason van úgy kezdõdik, hogy do-do-mi-szo-szo szo'-szo'-mi'-mi' (c-c-e-g-g g'-g'-e'-e') do-do-mi-szo-szo szo'-szo'-fa'-fa' a ' azt jelenti hogy egy oktávval föntebb... valami keringõ...de milyen keringõ? kell érettségire!!!!! ____ Okké, úgy tûnik Strauss bécsi keringõje ;)[/quote]Johann Strauss: Kék Duna keringő :)
Van, hogy örülsz, mert minden összejön s van, hogy kiborulsz, mert minden összejön.
Reaper
Haladó
 
Hozzászólások: 727
Csatlakozott: 2004.10.28. 20:06
Tartózkodási hely: Pomáz

» 2006.06.18. 11:47

Hogy hívják azt a zenét, klasszikus, a dallamát ismerem?
pararararammm papa-papa pararararammm papa-papa
pararararammm papa-papa pararararammm papa-papa
pararararammm papa-papa pararararammm papa-papa
pararararammmm pararammmm pararamraramrara-rarara
pararararam pararararam pararamram pararamra...

papa-papa magason van
úgy kezdõdik, hogy
do-do-mi-szo-szo szo'-szo'-mi'-mi'
(c-c-e-g-g g'-g'-e'-e')
do-do-mi-szo-szo szo'-szo'-fa'-fa'

a ' azt jelenti hogy egy oktávval föntebb... valami keringõ...de milyen keringõ? kell érettségire!!!!!
____

Okké, úgy tûnik Strauss bécsi keringõje ;)
Avatar
Lacus_Clyne
Újonc
 
Hozzászólások: 76
Csatlakozott: 2005.11.14. 18:51

» 2005.11.24. 13:38

Ja tényleg nem ugyanaz. Ha csak a hang fizikáját, és a görögök által ránk hagyatékolt hangközelméletet nézzük, ami ugye arányszámokkal határozza meg a hangközöket. A frekvenciájuk elvileg nem egyezik, csak a temperált hangszerek esetében ld. gitár. A nem temperált hangszereknél (pl. hegedû) ugyebár a lefogás helye nem fix, így vájtfülû kollegáink kiválóan tudják ezeket intonálni.
Amúgy a gitáron is lehet, csak egy leheletnyit nyújtani kell a megfelelõ irányban.
Bocs de csak a szõrszálhasogatás miatt
Guci
Újonc
 
Hozzászólások: 1
Csatlakozott: 2005.11.24. 12:56

» 2005.09.04. 15:43

[quote]Reaper írta:
Nekem meg H-ban egyszerûbb gondolkodni, mint Cb-ben :D
[/quote]

Igen, az lehet, csakhogy az közel nem ugyanaz!!!
Zlocin
Újonc
 
Hozzászólások: 146
Csatlakozott: 2005.02.05. 00:32
Tartózkodási hely: Budapest

» 2005.09.03. 18:19

[quote]LLannerbach írta:
Reaper: engem nem zavartál össze, azért azt vágom, hogy Cb=H csak szerintem így picit egyszerûbben fel lehet fogni, hogy valójában mi történik ::wink:: [/quote]

Nekem meg H-ban egyszerûbb gondolkodni, mint Cb-ben :D
Van, hogy örülsz, mert minden összejön s van, hogy kiborulsz, mert minden összejön.
Reaper
Haladó
 
Hozzászólások: 727
Csatlakozott: 2004.10.28. 20:06
Tartózkodási hely: Pomáz

» 2005.09.03. 17:39

mondom, vastagabb a hangzás.:D Teltebben szól, így szeretik, mittomén... én pl. D-re hangolok, 2 félhanggal lejjebb, mert úggy szeretem:D
Reaper: engem nem zavartál össze, azért azt vágom, hogy Cb=H csak szerintem így picit egyszerûbben fel lehet fogni, hogy valójában mi történik ::wink::
"Many are we
Who gather at the smell of blood
Many are we
Who gather at the sight of war"
LLannerbach
Újonc
 
Hozzászólások: 302
Csatlakozott: 2005.07.14. 21:01
Tartózkodási hely: OrkYork

» 2005.09.03. 17:29

Könnyûzenében nem lehet azt mondani, hogy az egész mû H-dúrban vagy x dúr/mollban van. Ha jobban megnézel bármyel tabot, a ritmusgitár folyamatosan az akkordokat váltja. Arra a jelenségre, amit Te írtál, azt lehet mondani, hogy Eb hangolásban játszanak. Feltéve, ha az összes húrt leengedik. ha csak az egyiket, akkor dropped Eb-ben. Azt nem tudom, hogy miért engedik le. Ez LLannerbach asztala :)
Van, hogy örülsz, mert minden összejön s van, hogy kiborulsz, mert minden összejön.
Reaper
Haladó
 
Hozzászólások: 727
Csatlakozott: 2004.10.28. 20:06
Tartózkodási hely: Pomáz

» 2005.09.03. 16:46

[quote]Reaper írta:
[/idez]

[idez]LLannerbach írta:
[/quote]

Tehát annyi lényeg, hogy a Sonatának leginkább H-dúrban vannak a számai, és a fél hanggal leeresztett gitár miatt teltebben szól?
Üdv: Hrvatska, aki Rovácska!
Hrvatska
Vén róka
 
Hozzászólások: 2143
Csatlakozott: 2004.10.03. 10:15
Tartózkodási hely: Paks/Pécs

» 2005.09.03. 16:41

[quote]LLannerbach írta:

Remélem valaki megért engem, és fel tud világosítani. ::blushing:: [/idez]
Semmi extra, csak úgy vastagabban szól a gitár. Amúgy ha C-dúrt nyomják fél hanggal lejjeb, akkor az (milyn meglepõ:D) a Cb-dúr skála!! ::happy:: [/quote]

Egy kis kötekedés. Olyan nincsen hogy Cb-dúr skála. Azaz van, mert a 7 b-s elõjegyzésnél Cb-dúr van. Cb-dúr helyett H dúrt szoktak használni. Abban 5 # az elõjegyzés és ha zongorán megnézed, akkor ugyanazokat a hangokat kell leütni, mint a Cb-dúrnál, csak más a a nevük. Hogy kicsit érthetõbb legyen:

Cb-dúr: Cb-Db-Eb-Fb-Gb-Ab-Bb-Cb

H-dúr: H-C#-D#-E-F#-G#-A#-H

Nos, Cb enharmónikus a H-val, mert ugye a C-t b-vel leszállítva H-t kapunk. Db enharmoniuks a C#-el, mert a D alatti félhang megegyezik a C fölötti félhanggal és így tovább az egész hangsor.

Remélem most jól összekavartam mindenkit ::devil::
Van, hogy örülsz, mert minden összejön s van, hogy kiborulsz, mert minden összejön.
Reaper
Haladó
 
Hozzászólások: 727
Csatlakozott: 2004.10.28. 20:06
Tartózkodási hely: Pomáz

» 2005.09.02. 23:02

[quote]Hrvatska írta:

Valaki meg tudná nekem zeneelméletileg teljesen analfabétának magyarázni azt a jelenségek amikor a gitárosok normál hangolású gitárt fél hangal eresztik lejjebb (Eb) és úgy játszanak. Áhh nem tudom megmagyarázni... ::crying:: nem az a lényeg, hogy fél hanggal ereszik le...
::thinking:: Ilyen pl a Sonata meg Avantasia.
(C-dúr skálában játszanak csak fél hanggal lejjebb. Mi az?)
Remélem valaki megért engem, és fel tud világosítani. ::blushing:: [/quote]
Semmi extra, csak úgy vastagabban szól a gitár. Amúgy ha C-dúrt nyomják fél hanggal lejjeb, akkor az (milyn meglepõ:D) a Cb-dúr skála!! ::happy::
"Many are we
Who gather at the smell of blood
Many are we
Who gather at the sight of war"
LLannerbach
Újonc
 
Hozzászólások: 302
Csatlakozott: 2005.07.14. 21:01
Tartózkodási hely: OrkYork

» 2005.09.02. 10:49

Valaki meg tudná nekem zeneelméletileg teljesen analfabétának magyarázni azt a jelenségek amikor a gitárosok normál hangolású gitárt fél hangal eresztik lejjebb (Eb) és úgy játszanak. Áhh nem tudom megmagyarázni... ::crying:: nem az a lényeg, hogy fél hanggal ereszik le...
::thinking:: Ilyen pl a Sonata meg Avantasia.
(C-dúr skálában játszanak csak fél hanggal lejjebb. Mi az?)
Remélem valaki megért engem, és fel tud világosítani. ::blushing::
Üdv: Hrvatska, aki Rovácska!
Hrvatska
Vén róka
 
Hozzászólások: 2143
Csatlakozott: 2004.10.03. 10:15
Tartózkodási hely: Paks/Pécs

» 2005.07.26. 16:38

[quote]Zlocin írta:

Igen, ezt ma be is játszottad, csakhogy kíséret alá nem lehet használni, tehát valóban csak kromatikus vagy kizárólag gitárba megy el.

[/quote]
Persze... ezt mint szólótippet mondtam:D Pl Zakk Wylde is rengeteget használja.
Vaaagy... Dream, Root of all evil, This Dying Soul reprise utáni kis szösszenet... az is ugyanez, csak tappingel. (Mondjuk az már nem semmi, hogy Rudess ugyanezt kijátssza billenytûn...)
"Many are we
Who gather at the smell of blood
Many are we
Who gather at the sight of war"
LLannerbach
Újonc
 
Hozzászólások: 302
Csatlakozott: 2005.07.14. 21:01
Tartózkodási hely: OrkYork

» 2005.07.26. 14:50

[quote]LLannerbach írta:

például: ha a figurában nagy hangközöket használsz (értem én: nagyterc, vagy kisterc (elméletileg ugye nem túl nagy, de most pont az a poén, hogy nem törõdsz a hangnemmel meg a skálával, hanem csak az ujjrenddel;) ) ) akkor pl amikor húrt váltasz, akkor magasabb helyre érve az elõzõnél mégis mélyebb hangot fogsz... ha ezt megfûszerezed egy kis tappinggel, a laikus fül számára ilyen tök random játéknak fog tûnni a kis trükköd...
Na, ez így elég komplikált, ha igény van rá kifejtem a gitárosok topicban ::wink:: [/quote]

Igen, ezt ma be is játszottad, csakhogy kíséret alá nem lehet használni, tehát valóban csak kromatikus vagy kizárólag gitárba megy el.

Egyébként kösz a tippet itt ezekkel a horrofilmes dolgokkal, most tényleg tanultam valami újat, ha hazamegyek, megnézem :-)
Zlocin
Újonc
 
Hozzászólások: 146
Csatlakozott: 2005.02.05. 00:32
Tartózkodási hely: Budapest

» 2005.07.26. 00:25

[quote]LLannerbach írta:
Milyen filmekhez írsz zenét? [/quote]
Jelenleg húgom barátjának a filmjeihez komponálok, a srác a Mafilmnél tanul filmrendezést.
Pivi
Újonc
 
Hozzászólások: 62
Csatlakozott: 2005.01.24. 23:35
Tartózkodási hely: Budapest

» 2005.07.25. 22:50

[quote]Pivi írta:

Egyébként én a féhangos tonikalépéseket nem szeretem annyira, egyszerûen nem tetszik a hangzás egy ilyen lépéssel. [/quote]

Hát ja, mondjuk ez ízlés kérdése:D
Milyen filmekhez írsz zenét?
"Many are we
Who gather at the smell of blood
Many are we
Who gather at the sight of war"
LLannerbach
Újonc
 
Hozzászólások: 302
Csatlakozott: 2005.07.14. 21:01
Tartózkodási hely: OrkYork

» 2005.07.25. 22:39

[quote]LLannerbach írta:
Pivi: Csak nem egy újabb "sejtelmesfilmzene"- rajongót ismerhetek meg benned?:D[/quote]
Annyira nem, sokkalta jobban kedvelem a fülbemászó, szép dallamokat, de mivel mind filmhez, mind számítógépes játékokhoz írok zenét, ezért kénytelen vagyok kitapasztalni a különbözõ technikákat, amikkel ilyen aláfestõzenét is lehet komponálni. ::happy::

Egyébként én a féhangos tonikalépéseket nem szeretem annyira, egyszerûen nem tetszik a hangzás egy ilyen lépéssel.
Pivi
Újonc
 
Hozzászólások: 62
Csatlakozott: 2005.01.24. 23:35
Tartózkodási hely: Budapest

» 2005.07.25. 21:32

Jaja:D Kisterccel is nagyon poén tud lenni, de a legpszichóbb a kisszekund lefelé (Iced Earth ::horns:: )...
Amit talán mindenki ismer: Dark Tranquillity Ex Nihilo: majdnem teljesen erre épül... vagy Iced Earth: Dante's Inferno... de millió másik példát is lehetne mondani... (Egy eléggé másmilyen, mégcsak nem is horror: Star wars II: amikor a vizes-klónozós srácok bolygóján zúznak, na akkor pl ilyen lefele kisszekundos tonika ugrás van...)
Pivi: Csak nem egy újabb "sejtelmesfilmzene"- rajongót ismerhetek meg benned?:D

Az ilyesmikkel el lehet játsszadozni. Egyik kedvenc trükköm gitáron pl az, hogy ilyen "szimmetrikus" cumókat nyomok. Vagyis ugyanazt a figurát játsszom húrról húrra, általában 3hangot/húr. És ebben az a poén, hogy szinte állandóan hangnemet váltassz vele:D De ha ügyesen helyezed be, nagyon poén dolgokat lehet belõle kihozni... például: ha a figurában nagy hangközöket használsz (értem én: nagyterc, vagy kisterc (elméletileg ugye nem túl nagy, de most pont az a poén, hogy nem törõdsz a hangnemmel meg a skálával, hanem csak az ujjrenddel;) ) ) akkor pl amikor húrt váltasz, akkor magasabb helyre érve az elõzõnél mégis mélyebb hangot fogsz... ha ezt megfûszerezed egy kis tappinggel, a laikus fül számára ilyen tök random játéknak fog tûnni a kis trükköd...
Na, ez így elég komplikált, ha igény van rá kifejtem a gitárosok topicban ::wink::
"Many are we
Who gather at the smell of blood
Many are we
Who gather at the sight of war"
LLannerbach
Újonc
 
Hozzászólások: 302
Csatlakozott: 2005.07.14. 21:01
Tartózkodási hely: OrkYork

» 2005.07.25. 14:09

A tonika -> tonika ugrás (fõleg molloknál) egy nagyon jól bevett zeneszerzési technika horrofilmeknél is, fõleg ha a két tonika alaphangja között egy nagy terc van. Jelenleg pont horrorfilmhez írok zenét, és nagyon jól mûködik a módszer. ::grin::

Például ha fogunk egy mollt (az egyszerûség kedvéért legyen 'a moll'), akkor ha az alaphanghoz mind fölfelé, mind lefelé hozzárakunk egy nagy tercet, akkor kapunk 3 olyan moll hangnemet (f moll, a moll, c# moll), amik "egyenlõ távolságra vannak egymástól" (persze zeneelméletileg nem, de hangzásban igen). Ezeket szokták végtelenségig (és unalomig) ismételgetni, esetleg transzponálnak egy félhangot (meg beleraknak némi sok kisszekundos disszonanciát), és akkor már "hûdeterrordurva" lesz a zene. ::happy::
Pivi
Újonc
 
Hozzászólások: 62
Csatlakozott: 2005.01.24. 23:35
Tartózkodási hely: Budapest

» 2005.07.25. 11:01

Na, majd elmesélem miért: egyszerûen a torzított gitárt természetébõl adódóan. Gondolom hallottál olyanról, hogy akusztkus skála. (Felharmonikus sor, ilyesmik) Na. Ha eléggé torzított a hang, amit használsz, akkor a felharmonikusok, ugye, igencsak hangsúlyosan megszólalnak. Mivel a kvint egy felharmonikus, így az mindenképpen megszólal. Tehát, ugye van az adott szám, ahol A után jön egy G#. ez elvileg nem szabályos, ha akkordokban gondolkodsz. De ha nem akkordokban, akkor kijön: harmonikus moll dallam. A szabálytalan hang lényegében a G# kvintje, a D#, de mivel ez a torzítás miatt úgyis megszólal, simán bejátszható... (Pl. ezért használnak Black Metalban sok tonika-tonika ugrást, pl. emollról c mollra: tök természetellenes (pont a felharmonikusok miatt), és olyan "selytelmes" lesz tõle a hang...
"Many are we
Who gather at the smell of blood
Many are we
Who gather at the sight of war"
LLannerbach
Újonc
 
Hozzászólások: 302
Csatlakozott: 2005.07.14. 21:01
Tartózkodási hely: OrkYork

» 2005.07.25. 00:57

[quote]LLannerbach írta:

Ahh... értem... fura, mert nekem ezt egyszer elmagyarázták, de csak a kettõ együtt maradt meg. Szóval köszi.
Bare Grace: Igazából olyan, "mintha" harmonikus moll lenne, persze nem az: szerintem tenzióhangnak pakoták bele (kis feszültség). Kb úgy, mint a Dream Afterlife-jánaka refrénjében. [/quote]

Megnézem, lehet - nem emlékszem rá röptiben. Mindenesetre elég szabálytalan, és érdekes megoldás, mert Tarja gond nélkül tud énekelni rá (azt a szûkített kvártot, amit egyébként én is belejátszottam eddig, ezért nem tûnt disszonánsnak).
Zlocin
Újonc
 
Hozzászólások: 146
Csatlakozott: 2005.02.05. 00:32
Tartózkodási hely: Budapest

» 2005.07.24. 23:30

Ahh... értem... fura, mert nekem ezt egyszer elmagyarázták, de csak a kettõ együtt maradt meg. Szóval köszi.
Bare Grace: Igazából olyan, "mintha" harmonikus moll lenne, persze nem az: szerintem tenzióhangnak pakoták bele (kis feszültség). Kb úgy, mint a Dream Afterlife-jánaka refrénjében.
"Many are we
Who gather at the smell of blood
Many are we
Who gather at the sight of war"
LLannerbach
Újonc
 
Hozzászólások: 302
Csatlakozott: 2005.07.14. 21:01
Tartózkodási hely: OrkYork

» 2005.07.23. 22:37

[quote]PFbalazs írta:

Szerk: Figyu Zlocin, úgylátszik tényleg összekevertem: akkor melyik a lineáris akkord funkció? [/quote]

Jo keson valaszolok :-)
Fuggoleges akkordfunkcionak az akkordot onmagaban hivjuk, (3 akkordfunkcio D,S,T akkordhangok szerint), linearisnak pedig a mas akkordok altal keltett hatast egy nem azonos funkcioju akkordra. Teszem azt: egy Dur mindig D (dominans), de peldaul egy szukitett jellegu (pl Lochriszi) lehet dominans is, es lehet szubdominans is, mert ket hang megegyezik mas akkordokban levo funckiohangoknak. Magyarul: a linearis akkordfunkcio az akkord SZAM KOZBEN alkalmazott funkcioja, tehat csak egy funckio. Fuggolegesben lehet ketto, linearisban csak egy, mert egy azonos pillanatban csak egyet jatszunk (vagy tobbet, de az mar jazz, mint a K2-s fellepes a jazz-standardeknel - es az disszonans). A tobb akkordfunkcio kozul eldontott VALODI akkordfunkcio tehat, a szamban tobbi akkordal egymas utan teve - ez a LINEARIS akkordsor, a funkcio a benned keltett hatas. Remelem valaszoltam, nem konnyu leirni peldak nelkul.

Ja: otezerszer meghallgattam a Bare Grace Misery-ben a kerdeses pontot. Tenyleg G#, de valaki tevedett, mert szabalytalan akkordlepes, semmikepp nem lehet 7., hiszen a kromatikuson kivul nincs az a szabalyos akkord (plane nem nightwishben), amiben G, G# es A hangok is lennenek, pedig abban az akkordban vannak (vagy van benne egy akkordvaltas, amiben nincs funkciohang - ami kb azt jelenti, hogy nincs, csak a draga szamiro (felteszem: Tuomas) gondolta oda, de nem nyomatekositotta).
Zlocin
Újonc
 
Hozzászólások: 146
Csatlakozott: 2005.02.05. 00:32
Tartózkodási hely: Budapest

» 2005.03.03. 08:46

[quote]Zlocin írta:


Ja igen: hogy akarod a E9/11# felepiteni hatos hangzatta? Elmeletileg nem lehet, ha jol gondolkozom (de ez kozel sem biztos). Azert szol rosszul egyebkent, mert a nonaja az alaphanghoz kepest fel hangot csuszik. Nincs skala, amiben ez jol szolna. Minek tavolabb vagy egy hangtol, annak jobban szol (itt a tavolabb - kozelebb elve ervenyesul). [/quote]

(Az az akkord egyébként asszem Hendrix kedvenc akkordja volt.) Huhh, elég hülyén fejeztem ki magam, de kiegészítettél, köszi.
E9/11#? Az egy tök szabálytalan akkord, egy blues-körben használják, úgy kell felfogni, mntha A-mollban, amikor a 7. fokra érsz, áttérsz a harmonikus mollba, domináns akkordot játszol, meg beleraksz díszítõhangokat(amik szerintem tönkrevágják az amúgy egész kellemes progressziót...). Érted, tehát a blues skálából hirtelen áttérsz E-fríg dominánsra.
A blues skála nem igazán keveredése a z összhangzatos mollnak és a kromatikusnak, inkább mintha a mollt kevered a pentatonnal, meg a dórrral, és annak a dórnak a párhuzamos összhangzatos molljával. Azért lehet szinte mindenre használni.

Szerk: Figyu Zlocin, úgylátszik tényleg összekevertem: akkor melyik a lineáris akkord funkció?
PFbalazs
Újonc
 
Hozzászólások: 250
Csatlakozott: 2004.12.10. 21:18
Tartózkodási hely: Budapest

» 2005.03.03. 01:43

[quote]PFbalazs írta:

Csá. A funkció, a négyes hangzatokban pl. a 7-es hangtól függ. Hallod, igazából úgy kell elképzelni, mintha az akkordok "egymásba úsznának", vagyis egyik funkcióból következik a másik.(ha nem elég egyértelmû, szólj). (...) De most erre azt mondom, hogy ez nem kötelezõ, mert szerintem az "szabályos" ami jól szól. pl.én ki nem állhatom az olyan akkordok hangját, mint az E9/11# ha véletlenül erre a fokra érek, biztos nem építem fel hatos hangzattá, pedig az lenne szabályos...
Ez most nem volt túl tiszta, de ha vmi nem világos kérdezz. [/quote]

Valami hibadzik abban, amit leirtal, ha mas nem, akkor az, hogy dominans akkordot nem irtal, pedig a C-Dur modalisai kozott meg egy szukitett akkord van, az pedig moll alapu... (azon tul meg azt hiszem van meg ket jelentos hangsor, a dallamos es az osszhangzatos moll, meg van a kromatikus 12, amiben minden hang szerepel). Ez osszesen 3x7 fok, plusz a blues-skala ami keveredese az osszhangzatos moll-nak a kromatikussal. Ebben pedig harom funkcionak kellene lenni: dominans, szubdominans es tonika. Tudom, hogy tudod, csak nem irtad le.
Egyebkent megkerdeztem a tanaromtol szemelyesen, es elmagyarazta - szerintem mi itt felreertettuk egymast, mert te a vertikalis funkciokrol beszeltel, nekem meg a linearis kellett volna. Bandi szerint raadasul az akkordfunciot a terc es a szeptim hatarozza meg (dur alapu, moll alapu vagy szukitett). Mutatott nekem nem szabalyos lepeseket is, amelyek jol szolnak, tehat a Metalban nem kell a klasszikus szabalyokat hasznalni.
A helyzet az, hogy ezeket az ember erzi, azonban en szeretnem tudni is. Sok helyzetben jol johet, peldaul a "miert szol rosszul" helyzetben, az Opeth a tudatos linearis akkordfunkciok felepitesere tervezi a zenejet es nekem zeneelmeletileg az az etalon (nem pedig a Dream Theater, mert eselytelen abbol tanulnom, ahhoz nagyon kezdo vagyok meg). Igy aztan meg akarom tanulni. Ha megkerdezik a jovo sulinkban, akkor meg jobb, ha maris tudom, nem? :-D

Ja igen: hogy akarod a E9/11# felepiteni hatos hangzatta? Elmeletileg nem lehet, ha jol gondolkozom (de ez kozel sem biztos). Azert szol rosszul egyebkent, mert a nonaja az alaphanghoz kepest fel hangot csuszik. Nincs skala, amiben ez jol szolna. Minek tavolabb vagy egy hangtol, annak jobban szol (itt a tavolabb - kozelebb elve ervenyesul).
Zlocin
Újonc
 
Hozzászólások: 146
Csatlakozott: 2005.02.05. 00:32
Tartózkodási hely: Budapest

» 2005.03.01. 00:36

Csá. A funkció, a négyes hangzatokban pl. a 7-es hangtól függ. Hallod, igazából úgy kell elképzelni, mintha az akkordok "egymásba úsznának", vagyis egyik funkcióból következik a másik.(ha nem elég egyértelmû, szólj). Ennek amúgy egyfajta pszichológiai szerepe van leginkább, és itt a válasz az ut. kérdésedre: a legjobb, ha nem is kiszámolod, hanem "hallod" a funkciót. Nekem a tanárom mindíg azt csínálta, h. nyomott vmi tök random akkordot, aztán próbáljam kitalálni a funkcióját, de amúgy elõveeszel egy szolfézskönyvet, és abban gyönyörûen le van írva a módja.
Azzal egésíteném még ki a fentieket, h. minél többes hangzat, annál jobban hallatszik a funkció, hiszen annál inkább látszik, h. melyik skálából van származtatva, és annak melyik fokára épül. Vannak persze bizonyos hangok, amelyek attól még, h benne vannak nem változtatnak funkciót(díszítõhangok). Alapvetõen a funkciót a szeptim határozza meg, pl. mondjuk a dsus6/9 nem domináns, de a dsus9/6 már igen, mert míg az elõzõben nincs benne, addig az utóbbiban benne van a kis szeptim. A major általában szubdomináns, míg a sima moll/dúr tonika. Na most itt jön az, hogy hogyan lehet átkúszni egyik hangnembõl a másikba, ugye itt is a funkciókkal kell játszani. De most erre azt mondom, hogy ez nem kötelezõ, mert szerintem az "szabályos" ami jól szól. pl.én ki nem állhatom az olyan akkordok hangját, mint az E9/11# ha véletlenül erre a fokra érek, biztos nem építem fel hatos hangzattá, pedig az lenne szabályos...
Ez most nem volt túl tiszta, de ha vmi nem világos kérdezz.
PFbalazs
Újonc
 
Hozzászólások: 250
Csatlakozott: 2004.12.10. 21:18
Tartózkodási hely: Budapest

Következő
cron